Intézménymutató:
Uj Generacio/Nemzedek Partja /Partidul Noua Generatie PNG/
2000. október 28.
Hargita megyében kifüggesztették ki a megyei választási irodánál a bejegyzett jelöltlistákat: 23 párt és választási szövetség tette le parlamenti képviselő- és szenátor-jelöltlistáit a megyében, összesen mintegy 59 szenátor- és 130 képviselőjelölttel. A megyében a versenyben részt vevő politikai alakulatok: Bánáti Bolgárok Szövetsége; Demokrata Párt (PD); Hazáért Párt (PP); Nagyrománia Párt; Nemzeti Liberális Párt - Câmpeanu (PNL); Nemzeti Liberális Párt (PNL); Nemzeti Szövetség (PUNR-PNR); Neokommunisták Pártja (PN); Nyugdíjasok Pártja; RMDSZ; Roma Párt; Román Élet Pártja (PVR); Román Környezetvédő Párt (PER); Román Munkáspárt (PMR); Romániai Demokratikus Konvenció 2000 (CDR 2000); Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (PLDMR); Romániai Szociáldemokrata Pólus (PDSR-Romániai Humanista Párt-Román Szociáldemokrata Párt); Szabaddemokrata Párt; Szabaddemokrata Szocialista Köztársasági Párt (PLRSD); Szocialista Munkapárt (PSM); Szövetség Romániáért (APR); Titel Petrescu Szociáldemokrata Párt (PSD); Új Nemzedék Pártja (PNG). Független jelöltek nem indultak Hargita megyében. - Az RMDSZ szenátori listáján a következő jelöltek szerepelnek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán és Dombi Dezső. A képviselőházi lista: Ráduly Róbert Kálmán, Asztalos Ferenc, dr. Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor, Farkas Csaba és Kedves Imre. - A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt is teljes listát tett le, a képviselőházi jelölteknél listavezető maga a párt elnöke, Kiss Kálmán. /Párttúltengés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./
2004. március 2.
Országos felmérésekkel nagyon nehéz korrekt képet kapni az RMDSZ-ről, szögezte le Markó Béla szövetségi elnök. "Az országos szintű közvélemény-kutatások esetében igen kicsi a magyar nemzetiségű megkérdezettek száma, ezért az RMDSZ-szel kapcsolatos eredmények esetében jóval nagyobb a hibalehetőség", nyilatkozta Markó Béla a legutóbbi IMAS-felmérés kapcsán. Az IMAS szerint az SZDP-re a biztos szavazók 36,8 százaléka voksolna a parlamenti választásokon. A második helyen az NLP–DP szövetség áll 20,8 százalékkal, majd következik az NRP 7,5 százalékkal, az RMDSZ 2,8 százalékkal, az RHP 1,9 százalékkal, a KDNPP 1,1 százalékkal, az Új Generáció Pártja 0,9 százalékkal és más pártok 0,6 százalékkal. A megkérdezettek 8,6 százaléka nem szavazna. Markó elmondta: az utóbbi időszakban végzett felmérések szerint az RMDSZ 4 százalékos, 4 százalék alatti vagy 6 százalékos támogatottságnak örvend, a választóközönség bizalma kapcsán igen nagy különbségek vannak. /Markó Béla optimista. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2004. április 30.
Az IMAS közvélemény-kutató cég legfrissebb felmérése szerint a kormánypárt /PSD/ a szavazatok 48,2 százalékát kapná, ha most kellene urnákhoz járulniuk a polgároknak. A második a liberális-demokrata szövetség (PNL–PD) 25,3 százalékkal, amelyet a Nagy-Románia Párt (PRM) követ 13, az RMDSZ 4,7, a Román Humanista Párt (PUR) 4,3 és az Új Nemzedék Pártja (PNG) 1,9 százalékkal. A parlamenti küszöb ötszázalékos. Az elnökválasztások tekintetében szintén a kormánypárti jelölt a legesélyesebb: a PSD vezetője, Adrian Nastase 51,2, a liberális Theodor Stolojan 23, a nagy-romániás Corneliu Vadim Tudor 14,9, a független Lia Roberts 4,8, míg Emil Constantinescu volt államfő 2,4 százalékot kapna. /Nem csökken a PSD népszerűsége. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./
2004. július 27.
Az Új Nemzedék Párt elnöke a juhászból milliárdossá lett Gigi Becali. Becali megvásárolta az Új Nemzedék Pártot – valaha a liberálisként Bukarest polgármesteri székébe került Viorel Lis volt az élén. Becali nem titkolta, hogy a Vasgárdával szimpatizál. Alvezérei: a valaha demokratikus érzelmeiről ismert Paul Ghitiu, a volt liberális szenátor Emil Tokaci, tanácsadója pedig Dan Pavel. A pártvezér szórja a pénzt. Az egész Új Nemzedék – éppúgy, mint a Nagy-Románia Párt és a Nemzeti Egységpárt – a jelenlegi kormánypárt találmánya. Ez esetben Viorel Hrebenciuc volt az, aki kiötölte: kebelbarátja, Gigi Becali álljon élére egy olyan pártnak, amely szavazatokat vesz el az ellenzéktől, egyszersmind fokmérője lehet a külföld tűrőképességének a nacionalizmus iránt. Hrebenciuc másik jó barátját Verestóy Attilának hívják, tette hozzá Román Győző újságíró. /Román Győző: Az Új Nemzedék régi nótája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 27./
2004. október 9.
Kiss Kálmán, a Romániai Székelyek Szövetségének elnöke kilépett az Új Generáció Pártjából. Elmondta: a székely etnikum képviselőjeként kíván indulni a parlamenti választásokon, így politikailag nem tartozhat egyik alakulathoz sem. Kiss néhány nappal korábban már fenyegetőzött azzal, hogy kilép az Új Generáció Pártjából, ha a Gigi Becali vezette alakulat együttműködési megállapodást köt a Magyar Polgári Szövetséggel. “Az MPSZ radikális szervezet, amely nem a székelyeket, hanem a magyarokat képviseli” – mondta akkor. /Napzárta. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./
2004. december 1.
Traian Basescu a köztársasági elnökválasztás első fordulójában elért eredmények megsemmisítését és új választások kiírását követelte. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) által alkotott D.A. Szövetség államfőjelöltje azzal indokolta a követelést, hogy megfigyelőik csalásokat regisztráltak a szavazatszámlálás közben. Azt állította, hogy a választásokat felügyelő hatóságok 160 ezer voksot, azaz a leadott szavazatok 2,5 százalékát "odaajándékozták" – érvénytelen szavazatokat érvényesnek minősítve – Adrian Nastase miniszterelnöknek, a Szociáldemokrata Párt államfőjelöltjének. A választások esetleges meghamisításával kapcsolatban Emil Boc, a Nemzeti Liberális Pártból és a Demokrata Pártból álló D.A. választási szövetség ügyvezető alelnöke kijelentette: a Szociáldemokrata Párt már szinte mindent ellopott ebben az országban, még csak a választások maradtak hátra. A liberális-demokrata ellenzék tiltakozásai mellé csatlakozott a Nagy-Románia Párt (NRP), valamint a Gigi Becali vezette Új Generáció Pártja. Mindkét politikai párt azt követeli, hogy ismételjék meg az általános parlamenti választásokat. /(k. o.): Basescu a választási eredmények megsemmisítését követeli. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2005. június 18.
Szászrégenben a tavalyi helyhatósági választáson valóságos „politikai csoda” történt, a 29 százaléknyi magyar lakossággal rendelkező, Maros megyei városkának Nagy András személyében magyar polgármestere lett. A napokban elkezdődött az az akció ellene. A rendkívüli tanácsülésen a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Egységpárt, a Nagy-Románia Párt és az Új Generáció Párt önkormányzati képviselői bojkottálták a közgyűlést. Az Új Generáció Pártja Maros Megyei szervezetének elnöke, Doru Borsan nemrég azt kezdeményezte, hogy Szászrégenben tartsanak népszavazást, mert aberrációnak tartja, hogy egy román többségű településnek magyar nemzetiségű polgármestere legyen. /(Máthé Éva): Botrány Szászrégenben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
2006. március 8.
Alig egy évvel Románia európai uniós csatlakozása előtt, egy pártokon átnyúló nacionalista koalíció jött létre, amelyben az olyan szélsőséges pártokkal, mint a Nagy-Románia Párt (PRM), a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) és az Új Generáció Pártja (PNG) fújnak egy hangot – nyilatkozta sajtótájékoztatón Smaranda Enache, a Pro Európa Liga (PEL) társelnöke. Ismét előkerült a „magyar kártya”, arról akarják meggyőzni a választópolgárokat, hogy az országot a széthullás veszélye fenyegeti. Azt állítják, hogy sehol Európában nem védik a kisebbségeket, hogy az Európai Unióban ismeretlen fogalom az egyetemi, kulturális és területi autonómia, elhallgatva az EU alapvető értékeit, közöttük az emberi jogokat és szabadságjogokat, illetve a nemzeti közösségek védelmét. Smaranda Enache kijelentette, hogy a magyarokat jog szerint megilleti egy állami magyar tannyelvű egyetem létrehozása. Nyílt titok, jelentette ki, hogy a nacionalista körök rendszeresen akadályozzák a görög katolikus egyháztól, a zsidó közösségektől, a római katolikus, a lutheránus, az evangélikus egyháztól, és más kisebbségi közösségektől elkobzott javak visszaszolgáltatását. Azért, hogy március 15-én Székelyudvarhelyen népgyűlést szerveznek, a román hatóságok a felelősek, mert évtizedeken át visszautasították, hogy lényegi tárgyalást folytassanak a magyar kisebbséggel. /Mózes Edith: Smaranda Enache: Ismét előkerült a „magyar kártya”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./
2006. május 19.
Az Új Nemzedék Pártja (UNP) Kolozs megyei szervezetének elnöke, Ionut Tene felszólította Bartolomeu Anania ortodox mitropolitát, javasolja a román ortodox egyház zsinatának, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) ellenőrizze az egyház összes olyan magas rangú képviselőjének, illetve papjának a politikai múltját, akinek valamilyen köze lehetett az egykori titkosszolgálathoz. /Tisztuljon meg az ortodox egyház! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2006. augusztus 3.
Gigi Becali immár nem egyszerű párttulajdonos, hanem egy igazi parlamenti párt elnöke. A birkapásztorból lett mágnás, majd politikus bejelentette, hogy az általa elnökölt Új Generáció Pártja (PNG) beolvasztja a parlamenti képviselettel rendelkező Néppártot (PP). Ez utóbbi alakulatot Corneliu Ciontu hozta létre nem sokkal a 2004-es választások után, amikor nyolc társával együtt elhagyta a Nagy-Románia Pártot (PRM). A PP-t végül nem sikerült bejegyeztetni, ennek ellenére a nem létező alakulat 24 fiókszervezettel, közel harmincezer taggal és egy parlamenti képviselővel rendelkezik, Ciontu „útitársai” ugyanis időközben lemorzsolódtak – gazdagítja Gigi Becali pártját. Becali szabályszerűen megvásárolta alakulatát, az Új Generáció Pártját (PNG) a 2004-es választások előtt. A PNG a két és fél százalékot sem érte a törvényhozási választáson, maga Becali pedig államfőjelöltként a szavazatok 1,77 százalékát „seperte be”. Nem az Új Generáció Pártja az egyetlen, amely úgymond a hátsó kapun jut be a parlamentbe. A Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) – a parlamentből 2000-ben kiszorult egykori Parasztpárt – szintén úgy jutott törvényhozási képviselethez, hogy fuzionált egy parlamenti alakulattal. Bár ez utóbbi minősítés a Keresztény-szociális Unió (UCS) esetében enyhe túlzás, hiszen a formációnak összesen öt képviselője van a törvényhozásban, így frakciója sincs. Végső soron az Új Generáció Pártja és a Kereszténydemokrata Néppárt egyaránt a Nagy-Románia Párt listáin kerül be a parlamentbe. /Szőcs Levente: Felvásárolja a parlamentet? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./
2006. december 8.
December 7-én Kolozsvár a Farkas utcán az úttest egyik oldalát megtöltötte a tüntető tömeg, amely kifejezte szolidaritását a Babes-Bolyai Tudományegyetemről kizárt két oktatóval és az önálló magyar felsőoktatási intézményekért folyó harccal. A résztvevők „Ma őket – holnap minket”, „Bolyai Egyetemet” és hasonló feliratú transzparenseket mutattak fel. Felszólaltak a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetői, felolvasták a különböző támogató nyilatkozatokat. Ez nem románok és magyarok közötti konfliktus, ellenkezőleg, olyan ügy, amelyben – talán 1989 óta először – a két nemzet tagjai közösen harcolnak a kriptokommunista, diktatórikus egyetemvezetés ellen – fejtette ki Hantz Péter. Az egyetemről menesztett oktató leszögezte, az intézmény oktatói és vezetői számára nincs más út: vagy felismerik a pillanatot, vagy ellehetetlenülnek. Hantz említést tett azokról a tanárokról is, akik nyíltan vállalták, hogy elveik nincsenek, csak érdekeik. A BKB másik alelnöke, Kovács Lehel azoknak is válaszolt, akik – a munkahelyvesztés küszöbén – saját két gyereke iránti felelősségére figyelmeztették. Kijelentette: éppen ez a felelősség sarkallta tettekre, mert nem mindegy, hogy gyerekei és a többi magyar gyermek milyen világban nő fel. Felolvasták Máté András Levente és Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselők üzenetét, az Országgyűlésben egyhangúlag megszavazott ötpárti nyilatkozatot és a magyar EP-képviselők közleményeit. Szőcs Judit, a SZET Oktatási Bizottságának elnöke a testület által elfogadott nyilatkozatot ismertette. Nagy ovációt váltott ki a Történelem és Filozófia Kar román oktatójának, Aurel Codoban professzornak az üzenete, amelyben az ellenvéleményeket és a kritikát kegyetlenül megtorló egyetemi vezetőket bírálta. A felszólalók sorát a BKB elnöke, Bodó Barna zárta, aki arra a felelősségre utalt, amely ma az ügy minden résztvevőjét terheli. Elmondta: az egyetemen ma is a félelem uralkodik, sok kollégáját ez gátolja meg abban, hogy állást foglaljon. Megnevezte azt a négy magyar oktatót, akik Hantz és Kovács menesztését megszavazták: Szamosközi István, Buzogány Dezső, Marton József és János Réka. A Becali-féle Új Generáció Pártjának négy tagja próbált zavart kelteni, üvöltve éltették a BBTE-t. A rendfenntartók utánuk eredtek. Az egyetem román tagozatának néhány vezetője közleményben biztosította támogatásáról a rektort. Érdekes módon, az aláírókat leszámítva, a nyilatkozat szóról szóra azonos volt a múlt heti rektori közleménnyel. December 8-án nem csak Kolozsváron, de Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is tüntettek a BKB ügyével szimpatizálók. Ülésezett a BBTE magyar tagozatvezetőinek tanácsa. A testület szóvivője, Magyari Tivadar szerint a bizottság tagjai a rektori hivatallal folytatott megbeszélésen napirendre tűzték a kétnyelvű feliratozás problémáját, az elbocsátott adjunktusok ügyét, a tagozat alapszabályzatának elfogadását. Az ülésen többen bírálták a BKB nyomásgyakorló tevékenységét. Eckstein-Kovács Péter szenátor üzenetében leszögezte: állampolgárként, jogászként és politikusként kötelessége, hogy felemelje szavát, amikor a BBTE rektora nem tartja tiszteletben a törvény betűjét és szellemét. Az egyetemi szenátus döntése ellentétes a hatályos jogszabályokkal, a szabad véleménynyilvánítás alapvető emberi jogával. Levelet juttatott el a szerkesztőségbe Kása Zoltán egyetemi tanár is. Ebben kifejtette: Nicolae Bocsan rektor legutóbbi közleménye „tele van hazugságokkal”. A volt rektor-helyettes rákérdezett a rektor állításaira: Mikor ellenezték magyar képviselői a német tagozat fejlesztését? Mikor nem akartak judaisztikai szakot? És kik? /Ercsey Ravasz Ferenc: Több mint ezren tüntettek a magyar egyetemért. Becali-pártiak zavarkeltéssel próbálkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2006. december 9.
A kolozsvári csendőrség székhelyén kérdőre vonták a december 7-i tüntetést megzavaró négy fiatalembert. Az Új Generáció Pártja (PNG) képviseletében hangoskodó Ionut Tene és három társa elmondták: nem akarták megzavarni a tüntetést, csupán békés párbeszédet kezdeményeztek a jelenlevőkkel. A csendőrök figyelmeztetésben részesítették, majd útjukra bocsátották őket. Ennek dacára az Erdélyi Magyar Ifjak azt fontolgatja, hogy bűnügyi feljelentést tesz ellenük. A Bolyai Kezdeményező Bizottsággal (BKB) szolidarizáló nyilatkozatot tett közzé a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ). Ebben elítélte a BKB két alelnökének, Hantz Péternek és Kovács Lehelnek a tanári állásából való menesztését. A MISZSZ az Európai Népcsoportok Ifjúsága (Youth of European Nationalities – YEN) teljes jogú tagjaként az egyik legbefolyásosabb európai ifjúsági ernyőszervezethez fordul, hogy az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) szintjén is megjelenítse a két kizárt magyar oktató ügyét. /E.-R. F.: Figyelmeztették a BKB-tüntetés rendbontóit. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2007. január 23.
A napokban Bukarest utcáin újra feltűnt Zelea Codreanunak, a vasgárdisták valahai kapitányának képe és a légióba való belépésre buzdító felhívás. A jelenlegi vezér, bizonyos Suru testvér szerint nem ő a kiválasztott, várják, hogy vagy Corneliu Vadim Tudor, vagy Gigi Becali – aki egyébként pénzzel is segíti őket –, esetleg egy harmadik álljon a zöldingesek élére. Romániában több vasgárdista „fészek” létesült, a kiképzés is több helyen folyik. Ahányszor a lap munkatársa, Román Győző politikusoknak felemlíteti, hogy a román alkotmány tiltja fasiszta és fasisztoid szervezetek létrehozását, mindannyiszor azt válaszolták, hogy nem kell a dolognak nagy feneket keríteni, mert nem veszélyes az efféle. Éppen e nemtörődömséget kihasználva támadhatja büntetlenül a nagy-romániás vezér, Corneliu Vadim Tudor a demokratikus pártokat, politikusokat, újságírókat. Gigi Becali, az Új Generáció Párt elnökének soviniszta elszólásaira sincs semmilyen válaszuk. Jelenleg nincs olyan román párt, amelyben ne játszana jelentős szerepet a nacionalizmus, sőt, olykor a nem is titkolt magyarellenesség. Ideig-óráig elfogadják az RMDSZ-t társnak, de csak olyan másodhegedűsként kezelik, kisebbségi jogokat csak külföldi nyomásra adnak meg. Nincs olyan hét, hogy a román parlament két házában ne hangoznának el nacionalista szózatok. Most Corneliu Vadim Tudor segédletével hozhatták létre az Európai Parlamentben a szélsőjobboldali Identitás, Tradíció, Függetlenség frakciót. A nagy-romániásokkal jött ki a szükséges 20-as létszám. /Román Győző: Nacionalisták uniós fészekben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 23./
2007. április 3.
Az Insomar közvélemény-kutató intézet legújabb adatai szerint a Demokrata Párt vezet 34 százalékkal. A második helyen a Szociáldemokrata Párt áll 22 százalékkal, míg a Nemzeti Liberális Párt, a Nagy-Románia Párt és az Új Generációk Pártja egyenként 11 százalékkal a harmadikok. Ami Traian Basescu államfőt illeti, a lakosság 44 százalékának bizalmát élvezi, míg legfőbb ellenlábasa, Gigi Becali 18 százalékot tudhat a magáénak. Mircea Geoana a harmadik helyezett 15 százalékkal. Az RMDSZ továbbra is elérné a bejutáshoz szükséges öt százalékot. /Továbbra is vezet a PD. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2007. július 2.
A választók 47 százaléka a Demokrata Pártra (PD) szavazna, amennyiben jövő vasárnap előrehozott választások lennének, és a lakosság több mint fele (54 százalék) nagyon elégedett, illetve elégedett az államfő, Traian Basescu tevékenységével, derült ki a felméréséből. A demokratákat a Szociáldemokrata Párt (PSD) követi 18, majd a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 13, a Becali féle Új Generáció Pártja (PNG) és a Nagy Románia Párt (PRM) 6 százalékkal. A felmérés szerint az RMDSZ, a konzervatívok és a liberális-demokraták nem érik el a bejutási küszöböt. Basescu után Theodor Stolojanban bíznak a legtöbben (28 százalék), majd Gigi Becaliban (27 százalék). /INSOMAR: Vezetnek a demokraták. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2007. július 11.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Gigi Becali lekörözte a Nagy-Románia Pártot (PRM) és legfőbb riválisát, Cornaliu Vadim Tudort. Becali a referendum óta támogatja Traian Basescu elnököt, de ez nem gátolja meg abban, hogy elnökjelöltnek tekintse magát. George Becali, a pásztorból lett milliárdos felküzdötte magát a legnépszerűbb politikusok közé. Becali Viorel Lis volt bukaresti főpolgármestertől megvette a nacionalista Új Generáció Pártot (PNG). A PNG 2004-ben a szavazatok 2,5 százalékát szerezte meg, George Becali elnökjelöltre pedig a választók 1,77 százaléka szavazott. Nagy botrány lett, amikor kiderült, hogy Becali több közvetítő útján pénzt juttatott a Pro TV-nek – többek között kifizette a tévétársaság tetemes adósságát -, cserében a tévécsatorna híradója a PNG elnökével kezdődött-végződött. Becali maga mellé vett egy neves politológust, Dan Pavelt. Becali hazát, Istent emleget, uszít a roma és a szexuális kisebbségek ellen. Retorikája a Vasgárdát, a misztikus ultranacionalizmust idézi. A legutóbbi felmérések szerint a PNG 13,1 százalékos támogatásnak örvend, a PRM viszont 4,1 százalékkal nem érné el a bejutási küszöböt, Becali pedig a harmadik legnépszerűbb politikus Traian Basescu és Mircea Geoana mögött. /Simon Judit: Gigi Becali lekörözte Vadim Tudort. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2007. augusztus 7.
Történetének során első alkalommal, a közvélemény-kutatások szerint, a Nagy-Románia Párt (PRM) nem érné el az öt százalékos törvényhozási küszöböt. Mindeddig a szélsőjobboldali, nacionalista alakulat a harmadik legnépszerűbb volt, és Corneliu Vadim Tudor pártvezér is előkelő helyet foglalt el a népszerűségi listán. A PRM tábora akkor kezdett csökkeni, amikor a politikai palettán megjelent George Becali, a pásztorból lett milliomos, és alakulata, az Új Generáció Párt (PNG). Elemzők szerint a Nagy-Románia Párt (PRM) a volt kommunista állam sajátságos képződményeként jelent meg 1991-ben a politikai életben. Vezetője, Vadim Tudor, a diktátor kegyeltje, költő, lapszerkesztő, szélsőséges nacionalista programmal lépett a nyilvánosság elé, amely magába foglalja a másság elutasítását, az idegengyűlöletet, és hangoztatja a magyar veszélyt. Elemzők szerint a PRM és lapja, a Nagy-Románia a volt politikai rendőrség képződménye. Az 1992-es helyhatósági választásokon Gheorghe Funar, a párt jelenlegi főtitkára, akkor még a PUNR színeiben elnyerte Kolozsvár polgármesteri tisztségét. A polgármester tizenkét éven át vívta ádáz küzdelmet a magyarok ellen. Diadalát elsősorban a városba a diktatúra időszakában az ország különböző részeiből ide telepítettetek, valamint a katonaság biztosította. 1995-ben, miután bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson, Vadim Tudor támadásba lendült Iliescu államfő ellen. Ebben az évben indul az első bűnvádi eljárás a pártvezér–szenátor ellen. Több száz keresetet nyújtottak be ellene értelmiségiek, politikusok, azonban csupán egyetlen pert veszített el. Ez esetben is csupán pénzbüntetésre ítélték. A többi eljárás feledébe merült, vagy évtizedek óta húzódik. 2002-ben Vadim Tudor, a vezér „filoszemitának” vallotta magát és kifejtette: sajnálja, hogy a zsidókat bírálta. /Simon Judit: PRM: nacionalista, szélsőséges. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./
2007. szeptember 5.
Az újabb közvélemény-kutatás szerint az RMDSZ nem jutna be a törvényhozásba, ha most rendeznék a választásokat, csupán a szavazatok négy százalékát gyűjtené össze. Továbbra is a Demokrata Párta legnépszerűbb, amely a választópolgárok 42 százalékának támogatását élvezi. A második helyezett szociáldemokratákat /17 százalék/ az Új Generáció Pártja követi, a George Becali vezette alakulat 13 százalékkal harmadik. Rajtuk kívül két párt jutna még be a törvényhozásba: a Nemzeti Liberális Párt a választók 12, a Nagy-Románia Párt pedig öt százalékának támogatását élvezi. A legnépszerűbb politikus továbbra is Traian Basescu államfő, akiben a megkérdezettek 54 százaléka bízik. /Balogh Levente: Nyeregben a PD és Basescu. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./
2007. szeptember 25.
Az Országos Korrupcióellenes Hivatal (DNA) elé idézték Gigi Becalit, az Új Generáció Pártja (PNG) elnökét a volt védelmi miniszterrel, Victor Babiuccal együtt, egy telekcserét érintő ügy kapcsán. „Victor Babiuccal mindössze egy alkalommal fogtam kezet, hol van itt a lefizetés? Nincs okom félni! Engem nem érint az ügy, inkább a népszerűségemet növeli” – nyilatkozta Becali. Becali ellen az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) is vizsgálatot indít a homoszexuálisokkal kapcsolatban tett kijelentései miatt. „Amennyiben államelnök leszek, feloszlatom az összes meleg klubokat, szexshopokat, esetleg elkülönített negyedekbe szigetelem el a homoszexuálisokat” – fejtette ki álláspontját Becali. /A DNA előtt a homofób Becali. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2007. november 26.
A lehetséges forgatókönyvek közül a legoptimálisabb valósult meg értékelte az exit poll eredményeket Bíró Béla politikai elemző. Bíró szerint a jó eredmény feltétele volt az, hogy magas volt a magyar részvétel, sokkal magasabb, mint a román szavazók jelenléte az urnáknál. „Az RMDSZ számára figyelmeztetést jelent” az eredmény arra, hogy a belső reformnak meg kell történnie, és helyre kell állítani a magyarság egységét. Bíró szerint „Tőkésének is ki kell józanodniuk a választásokat megelőző eufóriából”, amikor a püspök az RMDSZ „leradírozását” sugallta, aminek „nincs alapja”. Bíró Béla hatalmas eredménynek tekinti, hogy két nacionalista alakulat, a PRM – amely az eddigi választásokon 20 százalék körül szerepelt – és a PNG nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt. A referendum bukásáról szólva Bíró kifejtette, hogy ez egyértelmű vereség Traian Basescu államfő számára. /Simon Judit: A lehetséges forgatókönyvek közül a legoptimálisabb valósult meg. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2007. november 27.
A magyar sikerhez nagyon kellett a nagyfokú román választói apátia. A magyar választói jelenlét – az átlagost ugyan jóval meghaladta – abszolút számokban azonban alacsonyabb volt a korábbiaknál. 1990 óta ez az első olyan választás, amikor a román nacionalista alakulatok nem érték el a bejutáshoz szükséges küszöbértéket. Ami annak tulajdonítható, hogy a korábban Román Nemzeti Egységpártban, majd Nagy-Románia Pártban /PRM/ tömörült román szélsőjobb szétaprózódott apró pártocskákká. A PRM mellett megjelentek olyan alakulatok, mint a Becali-féle Új Generáció Pártja, Voiculescu Konzervatív Pártja, a Cozmin Gusa Nemzeti Kezdeményezés Pártja. Ezek együtt továbbra is 15 százalékos eredményhez közelítenek – egyenként viszont kiestek. Az RMDSZ vezetői közül a legtöbben irreálisan magas előrejelzésekkel rukkoltak elő. /Salamon Márton László: Számok mögött. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
2008. április 16.
Szatmár megyében is összefogtak a román pártok a megyei tanácselnöki szék megszerzése érdekében. A szociáldemokrata (PSD), a demokrata-liberális (PD-L), a konzervatív (PC), valamint az Új Generáció Pártjának (PNG) képviselői közös sajtótájékoztatójukon bejelentették: szövetségük neve RMDSZ-ellenes koalíció, célja a magyar érdekvédelmi szervezet hatalmának megtörése. Szabó István tavaly egészségi okokra hivatkozva mondott le megyei tanácselnöki és önkormányzati képviselői mandátumáról egyaránt, néhány hete hivatalosan is elismerte: a politikai ellenfelek állandó zaklatása miatt szakította meg mandátumát. A Gazeta de Nord-Vest külön rovatot szentelt Szabónak, ebben a volt elnököt lejárató cikksorozatot közöltek. /Babos Krisztina: RMDSZ-ellenes koalíció. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./
2008. április 21.
Szatmár és Maros megye után közös jelöltlista indításában állapodtak meg Kovászna megyében a román pártok. A Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Demokrata-Liberális Párt, a Konzervatív Párt, a Nagy-Románia Párt, az Új Nemzedék Párt, valamint a Szocialista Szövetség Pártja jegyzőkönyvet írt alá, amelynek értelmében támogatják Sabin Calinic ügyvédet a megyei tanács élére, emellett közös tanácsosi jelöltlistát is állítanak. A román pártok Sepsiszentgyörgyön is közös tanácsosjelölt-listát állítanak. /Illyés Judit: Román koalíció Háromszéken is. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
2008. június 2.
Feszült a hangulat Kisiratoson, miután a PNG-CD jelöltjei szó szerint rátelepedtek a szavazókörzetre. Kint ülnek a folyosón, beleszólnak a választásba. Almási Vince polgármester, és az RMDSZ mostani jelöltje elmondta, előzőleg a PNG-CD őt mocskoló leveleket dobott be a kisiratosiak postaládájába. Kisiratoson több száz olyan ember szerepel a listákon, aki lakhelyük szerint kisiratosaki, de évek óta elköltöztek. /Irházi János: Feszült hangulat Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./
2008. június 2.
Lippán Ioan Micle, a PNG-CD polgármesterjelöltje (volt helyi rendőrfőnök) busszal vitte szavazni a romákat, akiket voksolás után élelmiszeres csomagokkal jutalmazott. Szintén Lippán egy cég autójával vittek romákat szavazni, sőt elmagyarázták nekik, hogy hova tegyék a pecséteket. /Sólya R. Emília: Választási incidensek. Busszal vitték a romákat szavazni. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./
2008. június 2.
Június 1-jén, vasárnap több mint 18 millió választónak kellett döntenie arról, ki vezesse az elkövetkező négy esztendőben a helyi közigazgatási szerveket. Újraválasztották a kolozsváriak Emil Boc polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt elnökét, aki az exit poll adatai szerint a szavazatok 75,6 százalékát szerezte meg, és így már az első fordulóban megnyerte a választásokat. László Attila, az RMDSZ jelöltje 8,2 százalékot kapott. Az új Kolozs megyei tanácselnök a demokrata-liberális Alin Tise lett a szavazatok 36 százalékával. AZ RMDSZ-es Máté András Levente a voksok 11,2 százalékával a 4. helyen áll. Az RMDSZ megyei listájára 12,1 százalék, a városi listára pedig 15,6 százalék voksolt. A Kolozs megyei tanácsosi listák közül a PD-L kapta a legtöbb szavazatot (36 százalék). A további sorrend: PNL 19 százalék, PSD 14,6 százalék, RMDSZ 12,1 százalék, PNG 3,1 százalék, PRM 3 százalék, PIN 2,9 százalék. László Attila az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a szavazás eredménye ismét azt bizonyítja, hogy az RMDSZ a legstabilabb politikai alakulat az elmúlt tizennyolc évben Kolozs megyében. Szerinte az RMDSZ várhatóan megőrzi a hat mandátumot a városi tanácsban. „Hozta a formáját az RMDSZ Kolozs megyében”, vélekedett Eckstein-Kovács Péter. Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének elnöke szerint elkeserítő az alacsony részvételi arány. /P. A. M. : Narancssárga „uralom” következik? Túlnyerte magát a PD-L – Az RMDSZ „hozta a formáját” = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2008. június 4.
Maros megyében összesítették a megyei tanács elnökjelöltjére, illetve a megyei tanácsi képviselőkre leadott szavazatokat. A választói névjegyzéken szereplő választópolgárok száma: 492. 380. Érvényes szavazatok száma: 255. 194. Érvénytelen szavazatok száma: 20. 239. A megyei tanácselnökjelöltekre leadott szavazatok száma: 1. Lokodi Edit Emőke: (RMDSZ) – 90. 743 szavazat, 2. Dobre Ciprian Minodor (PNL) – 86. 125, 3. Timar Liviu (PSD) – 48. 394, 4. Tőkés András(MPP) – 12. 939, 5. Moldovan Felicia (KD Új Generáció) – 8927,6. Doroftei Ilie (Nyugdíjasok Pártja) – 4684, 7. Golu Ion (PNDC) – 3382 szavazat. A megyei tanácsos-listát állító és mandátumot nyert pártokra a következő számú szavazatokat adták le a választók: RMDSZ 78. 953, PNL 48. 245, PD-L 40. 127, PSD 35. 291. Ezek szerint és a százalékküszöböt el nem ért pártok szavazatainak újraosztását követően az RMDSZ-nek 13, a PNL-nek 8, a PD-L-nek 7, míg a PSD-nek 6 megyei tanácsosa lesz. /Újabb négy évre Lokodi Edit Emőke a megyei tanács elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./
2008. június 19.
Nagyiratoson a 11 fős képviselőtestületnek nyolc magyar nemzetiségű tagja van, de ebből az RMDSZ csak négy helyet tudhat magáénak. A Szociáldemokrata Párt szintén négy helyet szerzett, ebből hármat magyarok töltenek be. A Demokrata-Liberális Pártnak is van magyar tanácsosa, Csillám Emil. Kisiratoson magyarul folyt a ceremónia, a tanácsülések „hivatalos” nyelve is a magyar. A 11 tag mind magyar nemzetiségű, de az RMDSZ-t csak kilencen képviselik, Szalai Szabolcs az Új Generáció Pártja, Szatmári Pál a Demokrata-Liberális Párt jelöltjeként jutott be. A hivatalban lévő, s újraválasztott polgármester Almási Vince. /Pataky Lehel Zsolt: Helyi tanácsok megalakulása. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./
2008. december 2.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta politikai szövetség ujjonghatott győzelme miatt. A szavazatok 99,62 százalékának feldolgozottságakor a PSD+PC képviselőházi jelöltjei 33,09 százalék szavazatot gyűjtöttek, a PD-L-sek 32,34 százalékot, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 18,57 százalékot, az RMDSZ 6,18 százalékot. A szenátorjelöltek esetében a pártok a következő eredményeket érték el: PSD+PC 34,12 százalék, PD-L 33,57 százalék, PNL 18,75 százalék és RMDSZ 6,41 százalék. Sem a Nagy-Románia Párt (PRM), sem az Új Generáció Pártja (PNG) nem érte el az öt százalékos parlamenti küszöböt. A több mint 18 millió, szavazásra jogosult állampolgár 39,26 százaléka jelent meg az urnák előtt. A városi lakosság 35,63 százaléka, a vidéki lakosság 44,24 százaléka foglalt állást. A Regátban és Moldvában voksoltak többen, Erdélyben alacsonyabb volt a szavazási hajlandóság. /Enyhe előnnyé sorvadt a szociáldemokrata győzelem. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2008. december 20.
December 18-i ülésén a Dés tanácsa új alpolgármestert választott Váncsa Áron Pál RMDSZ-es tanácsos személyében. „Mivel a tanácsosok elégedetlenek voltak az Új Generáció Pártja (PNG) színeiben júniusban megválasztott alpolgármester tevékenységével, leváltották. A 19 városi tanácsos közül 11-en szavaztak rá, habár a tanácsban rajta kívül még csak egy RMDSZ-es van, nyilatkozta Váncsa. – Az RMDSZ-es tisztségviselő a magyar iskolahálózat bővítésével, a város ivóvízhálózatának kiépítésével foglalkozna legszívesebben. /N. -H. D. : Magyar alpolgármester Désen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
